A rövid szénláncú zsírsavak – a butirát

Az élelmi rostok nagy részét emésztőrendszerünk enzimei nem tudják lebontani. Egy részük a vastagbélbe jut, ahol a bélmikrobiom baktériumai fermentálják, és ennek során többek között rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k – short-chain fatty acids) keletkeznek: acetát, propionát és butirát. Egészségünk megőrzésében egymást kiegészítve működnek, hatásuk és feladatuk nem teljesen azonos.

  • Propionát – a máj anyagcseréjének támogatója

A propionát elsősorban a májba jut, ahol részt vesz az anyagcsere-folyamatokban. Kutatások szerint szerepet játszhat a glükóz- és zsíranyagcsere szabályozásában, valamint a jóllakottságot befolyásoló bélhormonok, például a GLP-1 és a PYY felszabadulásában.

  • Acetát – a legnagyobb mennyiségben termelődő rövid szénláncú zsírsav 

Az acetát a bélben termelődő SCFA-k jelentős részét, körülbelül 60%-át adja. Számos szövet számára biztosít energiát, részt vesz a zsír– és koleszterin-anyagcserében, valamint szerepet játszhat az étvágy szabályozásában is.

  • Butirát – a vastagbél egyik legfontosabb energiaforrása 

A szervezet legtöbb sejtje elsősorban glükózt használ energiaforrásként, a vastagbél hámsejtjei, a colonocyták számára azonban a butirát a kiemelten fontos energiaforrás. A butirát ezért különösen fontos a vastagbél megfelelő működéséhez, és hozzájárul a bélfal épségének fenntartásához.

A butirát védi a bélfalat

A bél nem csupán az emésztés helye, hanem szervezetünk egyik legfontosabb védelmi rendszere.  A butirát serkenti a szoros sejtkapcsolatokat alkotó fehérjék (pl. okkludin, claudinok) termelődését, ezzel csökkentve a bélfal áteresztőképességét,  megakadályozva a toxinok vérkeringésbe jutását.

Ha a bélbarrier működése károsodik, a bél áteresztőképessége megváltozhat. Ilyenkor olyan anyagok átjutása is fokozódhat, amelyek normális körülmények között korlátozottabban jutnának át a bélfalon.

A butirát és a gyulladás

A butirát az immunrendszer működésére is hatással van. Hozzájárulhat a szabályozó T-sejtek működéséhez, és mérsékelheti egyes gyulladáskeltő folyamatok aktivitását. 

A butirát és vércukorszabályozás

A bélmikrobiom összetétele és működése kapcsolatban áll az anyagcsere-folyamatokkal is. A megfelelő butiráttermelés kedvezően befolyásolhatja az inzulinérzékenységet, hathat a glükózanyagcserére is.

Kapcsolat a GLP-1 hormonnal

A bélben termelődő rövid szénláncú zsírsavak hozzájárulhatnak a GLP-1, PYY felszabadulásának serkentéséhez, amely elősegítheti a jóllakottság érzését és kedvezően hathat az étvágy szabályozására. 

A butirát és az agy

A bél–agy tengely kutatásának egyik érdekes területe, hogy a mikrobiom által termelt rövid szénláncú zsírsavak, köztük a butirát, milyen kapcsolatban állnak az idegrendszer működésével (vér-agy gát működés).

A jóllakottság nem csak akaraterő kérdése

Sokan úgy érzik, hogy az állandó éhség kizárólag önfegyelem kérdése. A jóllakottság nem pusztán akaraterő kérdése. Több hormon – köztük a GLP-1, a PYY, a leptin és a ghrelin – összehangolt működésének eredménye. A megfelelő rostbevitel és az egészséges bélmikrobiom hozzájárul e hormonális szabályozás kiegyensúlyozott működéséhez. 

A mikrobiomnak időre van szüksége

A bélflóra nem egyik napról a másikra változik meg. A kedvező baktériumok fokozatosan szaporodnak el, így a butirát termelés növekedése is hetek vagy akár hónapok alatt alakul ki. Ezért a mikrobiom támogatása nem rövid kúra, hanem hosszú távú életmód változtatás. 

Hogyan fokozhatjuk természetes módon a butiráttermelést?

A legfontosabb, hogy ne magát a butirátot akarjuk pótolni, hanem a butirátot termelő bélbaktériumokat támogassuk. Ehhez megfelelő táplálékra van szükségük.

    1. Fermentálható rostok fogyasztása

Törekedjünk naponta legalább 30 gramm rost fogyasztására, amelyet fokozatosan, megfelelő folyadékfogyasztás mellett célszerű elérni.

  • zab,
  • árpa,
  • hüvelyesek, 
  • zöldségek,
  • gyümölcsök,
    1. Rezisztens keményítő

A rezisztens keményítők a rostokhoz hasonlóan viselkednek.

  • lehűtött burgonya 
  • lehűtött rizs 
  • zab 
  • zöld banánliszt 
  • hüvelyesek 
    1. Minél változatosabb a növényi étrend

A különböző növényi élelmiszerek eltérő baktériumokat táplálnak. Minél színesebb és változatosabb az étrendünk, annál gazdagabb lehet a bélmikrobiomunk.

    1. Polifenolok

Bogyós gyümölcsök, kakaó, zöld tea, olívaolaj és számos fűszernövény is támogatja a kedvező baktériumok szaporodását.

    1. Rendszeres testmozgás

Nemcsak az izmoknak tesz jót a mozgás, hanem a bél mikrobiom összetételére is kedvező hatással van.

A megfelelő rostbevitel, a változatos növényi étrend és az egészséges életmód nemcsak a szervezetünket táplálja, hanem a bennünk élő mikrobiom közösséget is.

Egy jól felépített étrend célja:

  • megfelelő fehérjebevitel, 
  • elegendő rost, 
  • változatos növényi táplálkozás,
  • megfelelő zsírsav-összetétel,
  • stabil vércukorszint, 
  • egészséges mikrobiom támogatása.

Amit megeszünk, az nemcsak a mi sejtjeinkhez jut el. A bélbaktériumaink is „megeszik”, és olyan anyagokat készítenek belőle, amelyek hatással vannak a szervezetünk működésére.

Borokné Tömösváry Lilla

dietetikus

Felhasznált irodalom

  1. Mann ER, Lam YK, Uhlig HH. Short-chain fatty acids: linking diet, the microbiome and immunity. Nature Reviews Immunology. 2024;24(8):577–595. doi:10.1038/s41577-024-01014-8. 
  2. Zhang D, Jian YP, Zhang YN, Zhou HL, Wang YS, Xu ZX. Short-chain fatty acids in diseases. Cell Communication and Signaling. 2023;21:212. doi:10.1186/s12964-023-01219-9. PMCID: PMC10436623. 
  3. Nireeksha, Luke AM, Kumari N S, Hegde MN, Hegde NN. Metabolic interplay of SCFA’s in the gut and oral microbiome: a link to health and disease. Frontiers in Oral Health. 2025;6:1646382. doi:10.3389/froh.2025.1646382. PMCID: PMC12414996. 
  4. Gut Microbiota-Derived Short-Chain Fatty Acids in Inflammatory Bowel Disease: Mechanistic Insights into Gut Inflammation, Barrier Function, and Therapeutic Potential. International Journal of Molecular Sciences. 2026. PMCID: PMC12841995. 
  5. Braniste V, Al-Asmakh M, Kowal C, Anuar F, Abbaspour A, Tóth M, et al. The gut microbiota influences blood-brain barrier permeability in mice. Science Translational Medicine. 2014;6(263):263ra158. doi:10.1126/scitranslmed.3009759. 
  6. Cui H, et al. Butyrate producers, “The Sentinel of Gut”: Their intestinal significance with and beyond butyrate, and prospective use as microbial therapeutics. Frontiers in Microbiology. 2023;13:1103836. doi:10.3389/fmicb.2022.1103836.
Szakértelem

Közzétéve

2026-09-08